SZJA 1% felajánlás

Várjuk 1%-os felajánlásaikat a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége közhasznú egyesület részére. Köszönjük!

Az egyesület adószáma: 18191822-1-43

Kapcsolat

A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács titkársága a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége székhelyén található:

MATEHETSZ
1119 Budapest
Mérnök u. 39.

Részletesebben »

A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács felhívása Tehetségpontok megalakítására
A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács mind Magyarországon, mind a határon túli magyarlakta részeken kezdeményezi és támogatja Tehetségpontok® megalapítását.  A tehetségpontok abban segítenek, hogy
  • az érdeklődő fiatalok kapjanak hatékony segítséget tehetségük felismeréséhez és kibontakoztatásához, minél teljesebb és minél személyesebb információhoz jussanak a különböző tehetséggondozó lehetőségekről;
  • az intézményi, helyi, térségi és regionális tehetséggondozó kezdeményezések minél intenzívebb kapcsolatrendszert tudjanak kiépíteni egymással, a tehetséges fiatalokkal, a tehetséges fiatalok környezetével (szüleivel, tanáraival, stb.), a tehetséggondozásban jártas szakemberekkel, és a tehetséggondozást segítő önkormányzati, egyházi, civil szervezetekkel, vállalkozásokkal és magánszemélyekkel, és hogy
  • a tehetséggondozó kezdeményezések minél több emberi és anyagi erőforrást tudjanak bevonni a tehetségsegítés folyamatába.
A Tehetségpontoknak megalakulásukhoz regisztráltatniuk kell magukat a Géniusz Portál ezen oldalról letölthető regisztrációs lappal.


Mind Magyarországon, mind a határon túli magyarlakta részeken kezdeményezi és támogatja Tehetségpontok® megalapítását.
A Tehetségpontok megalakulásában és működésében a Tanács az alábbi szempontokat tartja követendő példának.

  • A Tehetségpontok a helyi kezdeményezésekre épülve, azok bátorításával, segítésével jönnek létre többek között az egyetemi városokban, a szellemi vonzáskörzettel rendelkező városokban, a térségekben, az oktatási intézményekben és minden olyan helyi közösségben, amely erre fogékony és nyitott. A Tehetségpontok megalapítása alapvetően egy vagy néhány, a tehetségsegítés ügye iránt elkötelezett helyi ember meglétén múlik. A már létező tehetséggondozó kezdeményezések és Tehetségpontok őket segítik e szándékaik megvalósításában.
  • A Tehetségpontokat bármilyen helyi szerveződéshez (helyi civil szervezet, önkormányzat, iskola, egyházi intézmény, stb.) kötni lehet. Rendkívül lényeges azonban, hogy e szervezet integráljon minden helyi, a tehetséggondozásban megmozgatható erőt, azaz a helyi önkormányzatot, iskolákat (különös hangsúllyal: felsőoktatási intézményeket, ha ilyenek vannak), civil szerveződéseket, egyházakat és (nem utolsó sorban) a tehetséggondozást támogató helyi cégeket és magánszemélyeket (mentorokat, tanárokat, szülőket, nyugdíjas szakembereket, támogatókat, segítőket). Ehhez a Tehetségpont kezdeményezőinek rendkívül nagy, és igen kreatív hálózatszervező, együttműködési készséget kell felmutatnia. A Tehetségpont nem tölti be feladatát, ha csak az anyaintézmény integrált részeként, a helyi közösség többi szeletét irányító feladatkört kíván betölteni, és nem törekszik minden helyi tehetségsegítő kezdeményezés szolgálatára, koordinációjára. Hasznos lehet, de nem kötelező, hogy a Tehetségpontok munkájában résztvevő intézmények és csoportok egy közös, erre a célra alakuló civil szervezetet (egyesület, alapítvány) alapítsanak.
  • A Tehetségpontok csak egymással együttműködve, hálózatos formában tudnak létezni, hiszen tevékenységük egyik alapvető eleme a folyamatos információcsere, mind a helyi értékek (tehetséges fiatalok, mentorok, kezdeményezések, jó példák, a segítség bármilyen formája) közvetítése az ország többi részébe, mind pedig a máshonnan származó értékek (ld. fent) befogadása és alkotó alkalmazása az aktuális Tehetségpont környezetében.
  • A Tehetségpontok hálózatát rugalmas, horizontális kapcsolatokban gazdag, dinamikus hálózatnak és nem fa-szerkezetű, hierarchikus struktúrának kell elképzelni. Ügyelni kell arra, hogy két Tehetségpont egymással való kapcsolatteremtéséhez lehetőség szerint egynél több Tehetségpont közvetítésére ne legyen szükség. Ennek érdekében biztosítani kell azt, hogy a Tehetségpontok vezetői intenzív személyes kapcsolatban legyenek egymással. A Tehetségpontok együttműködésében, és terjedésének folyamatában fontos elem a térségi, illetve regionális tehetséggondozó intézmények, kezdeményezések bevonása.
  • Amennyiben egy régióban (ide értve a határon túli magyarlakta területeket is) a Tehetségpontok száma 3 fölé nő, kezdeményezni érdemes, 5 fölött pedig kezdeményezni kell, hogy a régió Tehetségpontjainak képviselői egyeztető fórumot alakítsanak, és kölcsönös egyetértéssel megbízzák a régiót összefogó, képviselő Tehetségpontot. Biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy a helyzet átalakulásával a képviselői feladatkör más Tehetségpontnak is átadható legyen, akár rotációs alapon is. A horizontális kapcsolatok és a Nemzeti Tehetségközpont mellett a régiókat összefogó Tehetségpontok kötik a Tehetségpontokat egymással is össze.
  • A Tehetségpontok mind szakmai hátterüket, mind feladatkörüket tekintve rendkívül sokszínűek lesznek – és ez így helyes. Mi az a közös minimum, amelyet meg kell követelni minden Tehetségponttól?
  1. Részvétel a Tehetségpontok hálózatában, információtovábbítás,
  2. Regisztráció a Nemzeti Tehetségsegítő Tanácsnál a Tanács által rendszeresített, ITT letölthető regisztrációs lapon, amelyen a Tehetségpont megalapítói vállalják a Tehetségpontoktól megkövetelt minimum betartását
  3. Megfelelő szakmai háttér (ennek konkrét kidolgozása a Tanács tehetségelméleti, képzési és továbbképzési munkabizottságának feladata)
  4. Együttműködési rendszer a tehetséggondozásban érintett helyi környezet minden tagjával
  5. Fenntarthatóság, önfenntartásra való törekvés (a Tehetségpont működése csak ott képzelhető el, ahol a helyi közösség olyan erős és a tehetségek segítésének fontosságát oly mértékben felismeri, hogy hajlandó a Tehetségpontot hosszabb távon a helyi erőforrásokkal működtetni.) A Tehetségpont szolgáltatásait csak non-profit módon, maximum önköltségi áron ajánlhatja fel.
  6. Megfelelő kontrolling rendszer (azaz annak folyamatos, de nem bürokratikus ellenőrzése, hogy mennyire hatékony a Tehetségközpont munkája – ennek konkrét kidolgozása egy munkabizottság feladata lesz)
  7. Fontos, hogy a Tehetségközpont „civil jellegű” segítőhely legyen, azaz ne állami hivatalszerű, bürokratikus, lélektelen, aktatologató, rideg intézmény.
  8. A Tehetségpont megalapításához a fenntartó hozzájárulása (költségvetési intézmény esetén), illetve a megfelelő testületek jóváhagyása (civil és más szervezetek esetén) kell.
  • A Tehetségpontok fizikai jelenlétét össze kell kapcsolni a korábbi infrastrukturális elemekkel (iskolák, művelődési házak, Teleházak, e-Pontok, e-Magyarország, stb.)
  • A kezdeti tapasztalatok után érdemes kialakítani a „tehetségpont menedzserek” képzését.


 

(A felhívást a Tanács 2007. február 9.-én fogadta el.)


A Tehetségpontok működésének szabályrendszere Géniusz Program ezen oldaláról innen tölthető le.

További hírek »

Association of Hungarian Talent Support Organizations

Prof. Csermely Péter blogja